Ugrás a tartalomhoz
Kapcsolat

Árazatlan költségvetés: mi ez, és miért kell a pontos árhoz?

Aki kivitelezői ajánlatot kér egy házra, hamar szembesül vele, hogy két ajánlat végösszege között nagy lehet a különbség — és nem mindig világos, miért. Az árazatlan költségvetés erre a problémára való: egy közös, tételes alap, amelyre minden kivitelező ugyanazt árazza be.

Ebben a cikkben elmagyarázzuk, mi az árazatlan költségvetés, miért kell a pontos árajánlathoz, ki és mikor készíti, és hogyan érdemes összevetni a beárazott ajánlatokat.

Mi az az árazatlan költségvetés?

Az árazatlan költségvetés a kiviteli tervek alapján készülő tételes lista, amely munkanemenként felsorolja az elvégzendő munkákat és a hozzájuk tartozó mennyiségeket — például hány négyzetméter falazat, hány köbméter beton —, de egységárak nélkül. A kivitelezők ezt a listát árazzák be, így az ajánlatuk ugyanarra a tartalomra készül.

Az árazatlan költségvetés tehát nem ár, hanem a munka leírása számokban. Megmondja, mi épül, miből és mennyi, de azt nem, hogy mennyibe kerül. Az árat a kivitelező adja hozzá: minden tételhez egységárat ír, és ebből áll össze az ajánlat végösszege.

A tételek jellemzően munkanemek szerint csoportosulnak — földmunka, alapozás, falazás, födém, tetőszerkezet, szigetelés, gépészet, villamosság, burkolás és így tovább —, ahogyan az építkezés is halad.

Miért kell az árazatlan költségvetés a pontos árajánlathoz?

Az árazatlan költségvetés azért kell a pontos árajánlathoz, mert rögzíti, mit kell beárazni: a kivitelező nem becslésből dolgozik, hanem tételes mennyiségekből. Így az ajánlat pontosabb, és két ajánlat összehasonlítható, mert ugyanarra a tartalomra készült. Nélküle minden kivitelező a saját értelmezése szerint áraz, és a végösszegek mást takarnak.

Ha minden kivitelező maga méri fel a tervekből, mit és mennyit kell építeni, a különbségek egy része nem az árból, hanem az értelmezésből jön. Az egyik többet számol falazatra, a másik kihagy egy tételt, a harmadik másik anyaggal számol. A végösszegek ilyenkor nem összevethetők.

Az árazatlan költségvetés ezt a bizonytalanságot szünteti meg. Ugyanezért mondjuk, hogy pontos árat csak kész tervek alapján lehet adni: a családi ház árát meghatározó tényezőket a családi ház építés áráról szóló cikkünk sorolja fel.

Ki készíti el az árazatlan költségvetést?

Az árazatlan költségvetést a kiviteli tervek ismeretében, költségvetés-készítésben jártas szakember állítja össze, jellemzően a tervezéshez kapcsolódóan. Nálunk az árazatlan költségvetés készítése nem része a tervezési díjnak. Az építtetőnek érdemes már a tervezés elején tisztázni, ki készíti el, és mikorra.

Az építészeti tervezés díja az építészeti, tartószerkezeti, épületgépészeti és épületvillamossági tervezést tartalmazza; az árazatlan költségvetés, a belsőépítészeti tervek, a talajvizsgálat és a geodéziai felmérés nem része. Ezeket érdemes a tervezés költségeivel együtt számba venni.

A tervezési csomag pontos tartalmáról az építészeti tervezésről szóló cikkünkben olvashat.

Mikor készül el az árazatlan költségvetés?

Az árazatlan költségvetés a kiviteli tervek elkészülte után, a kivitelezői ajánlatkérés előtt készül el. Hamarabb nem készülhet, mert a mennyiségeket a végleges tervekből kell kiszámolni; később pedig már nincs értelme, mert az ajánlatok összehasonlításához kell. A folyamatban így a tervezés és a kivitelezés közötti átmenetet jelöli.

A sorrend tehát: tervezés, kiviteli tervek, árazatlan költségvetés, ajánlatkérés, majd a kivitelező kiválasztása és az építkezés. Ha a tervek változnak, a költségvetést is frissíteni kell, különben az ajánlatok már nem a megépülő házra szólnak.

A teljes folyamatot az építkezési folyamat lépéseiről szóló cikkünk járja végig, a tervezéstől a kulcsrakész átadásig.

Hogyan hasonlítsa össze a beárazott ajánlatokat?

A beárazott ajánlatokat tételenként érdemes összehasonlítani, nem csak a végösszeg alapján. Nézze meg, minden kivitelező minden tételt beárazott-e, ugyanazzal a mennyiséggel számolt-e, és milyen anyagminőséget vett alapul. Ha egy tétel feltűnően olcsó vagy hiányzik, kérdezzen rá: a különbség gyakran ott van, nem a végösszegben.

Néhány szempont az összevetéshez:

  • Minden tételt beárazott-e a kivitelező, vagy maradt üres sor?
  • Ugyanazzal a mennyiséggel számolt-e, mint az árazatlan költségvetés?
  • Milyen anyagot, milyen minőségben ért egy-egy tétel alatt?
  • Mi az, amit az ajánlat külön, a költségvetésen kívül sorol fel?
  • Milyen készültségi szintig szól az ajánlat?

A kivitelező kiválasztásának további szempontjait a kivitelező-választásról szóló cikkünkben gyűjtöttük össze.

Az árajánlat következő lépése

Ha kész tervekkel és árazatlan költségvetéssel rendelkezik, vagy épp a tervezés elején tart, írja meg, mit tervez és hol. Ajánlatkérés után két munkanapon belül keressük, és a tervei ismeretében részletes, átlátható ajánlatot készítünk.

Elérhetőségeinket a kapcsolat oldalon találja.

Építkezést vagy felújítást tervez?

Írja meg, milyen munkáról van szó — ajánlatkérés után két munkanapon belül keressük.